Reggel 6 óra körül arra ébredtem, hogy kaptam egy sms-t a legjobb barátnőmtől: "Szia Lexa! Tudom, hogy még korán van, de nagyon fontos lenne beszélnünk!!!!Várlak a suliban. Juj...annyira izgulok.. :) Sid <3 " Mikor elolvastam az sms-t azonnal elkezdtem készülni. A reggelim egy kis csomag keksz lett, amit magammal vittem a suliba. Meg is bántam. Ebédig korgott a gyomrom. Nagyon siettem, így 7 órakor kiszállhattam apu taxijából (ő ugyanis taxisofőr).
A gimi, ahova jártam, egy magas piros épület volt egy kisebb sárga építménnyel kiegészítve. A piros építmény ajtaján belépve, az iskola aulájába érve megpillantottam Sidet. Nagyon izgatottnak tűnt. Lassan oda mentem hozzá.
-Jujj...Szia Lexa! Egy fontos dologról akartam veled beszélni.
-Gondoltam,hogy azért kellett a tanítás kezdete előtt másfél órával idejönnöm.
-Képzeld...
-Képzelem.
-..., hogy a bátyám szerzett két jegyet....
-Mire???
-A szombati The Vamps koncertre.... El se hiszem! Két nap múlva találkozom életem nagy szerelmével, Connor Ball-lal!!!
-Oké. Ehhez nekem mi közöm is van?
-Hát... Ugye elkísérsz?
- Miért kéne? Nem is ismerem a zenekart.
-Anyu csak úgy engedett el, hogy azt mondtam te is jössz. Benned megbízik.
-Muszáj???
-Lééégysziii!!!!
-Jó, jó. Elmegyek veled, de a koncert ideje alatt nem fogok az épületben tartózkodni. Kint fogom megvárni amíg vége lesz.
-Imádlak-sikította Sid és a nyakamba ugrott. Nagy nehezen kibontottam magam az öleléséből és a Casiomra pillantottam.Fél nyolc múlt hét perccel. Ilyenkor érkeznek a suliba a korán kelők. Ezek általában a stréberek vagy a kilencedikesek. A bejáraton be is lépett néhány gólya és az aulában lévő padokhoz vonultak és helyet foglaltak.Háromnegyedkor mindenki felvonulhatott az osztálytermébe, így mi is felkerestük a már jól ismert 10.b feliratú ajtót. Sid a maradék 45 percben azt ecsetelte, milyen jó buli lesz a koncert.Fél kilencre már az összes osztálytársunk a teremben volt és jó diák lévén ordítoztak. Ezalatt nekem Sid a társaságtól félrehúzódva még mindig a The Vamps-ről ömlengett, valamint a koncertről.
- És majd ha végeztek a zenéléssel odafurakszunk és csinálunk velük képet, meg kérünk tőlük autogramot - fejezte be végül. Én csendben bólogattam és mosolyogtam a mondandója alatt.
- Miről beszélgetnek ma Lúzerfalván? - lépett oda hozzánk, véleményem szerint az osztály legkellemetlenebb tagja, Jessica Morven. Nem tudom mi ad okot rá, de Sid és én már első naptól fogva a "lúzer" státuszt viseljük. Talán azért, mert én a 10 centis magassarkú helyett sportcipőt hordok? Vagy mert Sid nem vesz fel dekoltázsos felsőket? (Csak megjegyzem, én sem) Vagy esetleg azért, mert nem legyeskedünk a fiùk körül?
-Biztos érdekesebb dolgokról mint ti - néztem Jessre már fel sem véve a sértést.
- Mi - kezdte annak ellenére, hogy nem különösebben érdekel -
Mi a közelgő The Vamps kocertről beszéltünk. Én ugyanis ott leszek és magamba bolondítom Brad-et - csak úgy ömlött belőle a hülyeség.
- Szerintem Brad nem a lelketlen szörnyekre bukik, de te tudod - szólt mellőlem a barátnőm. - Egyébként mi is épp arról beszéltünk, ugyanis mi is megyünk. Megjegyzem, szerintem Lexának sokkal nagyobb esélye van Bradnél, mint neked - a kezemben lévő szívószálas ivólebet véletlenül megnyomtam a meglepettségtől, így az Jess felsőjére spriccelt. A lány visítozva rohant ki a teremből-feltételezhetően-mosdóba, míg én Siddel váltottam egy pacsit. Fél kilenc után két perccel lépett be az angoltanár az ajtón. A nap eleje jól telt, mert az angol a kedvenc tantárgyam és csütörtökönként (ahogy ma is) duplával kezdünk. Szünetekben Sid tovább tervezgette a szombatot. Ebédszünetben épp azon agyalt, hogy milyen ruhával tudná Connort magába bolondítani. Eközben én jóízűen faltam mellette a sajtburgerem. Egy magas, barna hajú fiú közeledett az asztalunkhoz. Mivel tudtam, mi fog következni, a sajtburgeremet befejezve felállítottan barátnőm a székéből és kirángattam az ebédlőből. A fiú követett minket. Ezt onnan tudtam, hogy folyamatosan utánam kiabált: "Lexa! Lexa, várj! Beszélnünk kell!" Én úgy tettem, mintha nem hallottam volna és veoldalaztam a mosdóba.
-Jujj...Szia Lexa! Egy fontos dologról akartam veled beszélni.
-Gondoltam,hogy azért kellett a tanítás kezdete előtt másfél órával idejönnöm.
-Képzeld...
-Képzelem.
-..., hogy a bátyám szerzett két jegyet....
-Mire???
-A szombati The Vamps koncertre.... El se hiszem! Két nap múlva találkozom életem nagy szerelmével, Connor Ball-lal!!!
-Oké. Ehhez nekem mi közöm is van?
-Hát... Ugye elkísérsz?
- Miért kéne? Nem is ismerem a zenekart.
-Anyu csak úgy engedett el, hogy azt mondtam te is jössz. Benned megbízik.
-Muszáj???
-Lééégysziii!!!!
-Jó, jó. Elmegyek veled, de a koncert ideje alatt nem fogok az épületben tartózkodni. Kint fogom megvárni amíg vége lesz.
-Imádlak-sikította Sid és a nyakamba ugrott. Nagy nehezen kibontottam magam az öleléséből és a Casiomra pillantottam.Fél nyolc múlt hét perccel. Ilyenkor érkeznek a suliba a korán kelők. Ezek általában a stréberek vagy a kilencedikesek. A bejáraton be is lépett néhány gólya és az aulában lévő padokhoz vonultak és helyet foglaltak.Háromnegyedkor mindenki felvonulhatott az osztálytermébe, így mi is felkerestük a már jól ismert 10.b feliratú ajtót. Sid a maradék 45 percben azt ecsetelte, milyen jó buli lesz a koncert.Fél kilencre már az összes osztálytársunk a teremben volt és jó diák lévén ordítoztak. Ezalatt nekem Sid a társaságtól félrehúzódva még mindig a The Vamps-ről ömlengett, valamint a koncertről.
 |
| Jessica |
- Miről beszélgetnek ma Lúzerfalván? - lépett oda hozzánk, véleményem szerint az osztály legkellemetlenebb tagja, Jessica Morven. Nem tudom mi ad okot rá, de Sid és én már első naptól fogva a "lúzer" státuszt viseljük. Talán azért, mert én a 10 centis magassarkú helyett sportcipőt hordok? Vagy mert Sid nem vesz fel dekoltázsos felsőket? (Csak megjegyzem, én sem) Vagy esetleg azért, mert nem legyeskedünk a fiùk körül?
-Biztos érdekesebb dolgokról mint ti - néztem Jessre már fel sem véve a sértést.
- Mi - kezdte annak ellenére, hogy nem különösebben érdekel -
Mi a közelgő The Vamps kocertről beszéltünk. Én ugyanis ott leszek és magamba bolondítom Brad-et - csak úgy ömlött belőle a hülyeség.
- Szerintem Brad nem a lelketlen szörnyekre bukik, de te tudod - szólt mellőlem a barátnőm. - Egyébként mi is épp arról beszéltünk, ugyanis mi is megyünk. Megjegyzem, szerintem Lexának sokkal nagyobb esélye van Bradnél, mint neked - a kezemben lévő szívószálas ivólebet véletlenül megnyomtam a meglepettségtől, így az Jess felsőjére spriccelt. A lány visítozva rohant ki a teremből-feltételezhetően-mosdóba, míg én Siddel váltottam egy pacsit. Fél kilenc után két perccel lépett be az angoltanár az ajtón. A nap eleje jól telt, mert az angol a kedvenc tantárgyam és csütörtökönként (ahogy ma is) duplával kezdünk. Szünetekben Sid tovább tervezgette a szombatot. Ebédszünetben épp azon agyalt, hogy milyen ruhával tudná Connort magába bolondítani. Eközben én jóízűen faltam mellette a sajtburgerem. Egy magas, barna hajú fiú közeledett az asztalunkhoz. Mivel tudtam, mi fog következni, a sajtburgeremet befejezve felállítottan barátnőm a székéből és kirángattam az ebédlőből. A fiú követett minket. Ezt onnan tudtam, hogy folyamatosan utánam kiabált: "Lexa! Lexa, várj! Beszélnünk kell!" Én úgy tettem, mintha nem hallottam volna és veoldalaztam a mosdóba.
 |
| Matt |
- Nem lehet, hogy meg akarja magyarázni...?
- Mit?! - vágtam Sid szavába. - Hogy viccből mondta, hogy idegesítő vagy? Vagy hogy nem gondolta komolyan, amikor lúzernek nevezett? - eléggé kiborultam, amikor ezeket Matt szájából hallottam. Tőlem szidhatja a filmejet vagy zenéket, amiket szeretek, de a barátnőmet nem. Azért mindennek van határa.
A nap hátralévő részében semmi érdekes nem történt, ahogy a hét hátralévő részében sem. Főként én megpróbáltam kerülni Mattet, Sid pedig várta a szombatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése